1. LECKE: A SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA

 

A számítógép a teleház gerince, tartóoszlopa, mivel a legtöbb szolgáltatás igénybe vétele számítógépen vagy Interneten keresztül történik. Amikor a teleház megnyílik, mindenki méltányolja az erőfeszítéseit és lelkes a jövőt illetően. A számítógépek újak és gyorsak, és minden tökéletesen működik.

Amikor két hónap múlva felülvizsgálja a haladást, szembetűnő lesz, hogy vannak problémák. Nemcsak a helyiséggel, ami poros és meleg, hanem az eszközökkel is. A gépek jelentősen lassabbak és nem működnek jól együtt.

Teleház menedzserként valószínűleg nem kedveli az effajta forgatókönyveket, de sajnos ezek a problémák a legtöbb teleháznál jellemzőek. Ha a számítógépek nincsenek rendesen karbantartva, gyakran meghibásodnak a meleg, a por, vírusok, nem megfelelő felhasználás, és hullámzó áramellátás következtében.

Ezért teleház menedzserként, tájékozottnak kell lennie a karbantartással és javítással kapcsolatban, ha az elkerülhetetlen problémák felbukkannak. Ezért a hangsúly ebben a modulban a karbantartás és javítás alapjain van.

Ennek a leckének az elméleti része a komputerek működésére és a hardver és szoftver alkatrészeket érintő háttértudásra fókuszál. A tananyag nagy segítség lehet a teleházban dolgozók számára.

 

A számítógép egy olyan fantasztikus eszköz, mely az emberi inputokat elektronikus információkká alakítja, majd ezek tárolhatóak, megoszthatóak, terjeszthetőek számos kimeneti eszközön keresztül.

A számítógép a lenti ábrán bemutatott lépéseket hajtja végre az felhasználó által betáplált információt használva (mint pl. egy begépelt mondat):

A következő szakaszban bemutatjuk az összes eszközt (hardver) és utasítást (szoftver), mely elvégzi a fenti folyamat lépéseit.

Az információ, amit a felhasználó bevisz a gépbe feldolgozásra kerül, és egyszerű kóddá alakul mely két számjegyből áll: o és 1. Az egész folyamat ennek az összetettsége, a számítógép csak ezt a két variációt képes kezelni. Ez azért van mert, olyan elektronikus jeleken alapul, melyeknek ez a két lehetősége létezik (mint pl. a ki és be opciók).

De az egyszerűségét a nagy mértékű felhasználásával kompenzálja. Az egyszerű 1/0 egység neve bit. 8 bit egységnyi információt hívunk byte-nak. Egy oldalnyi begépelt szöveg minimum 20 kilobyte információ tárolását jelenti (20 KB vagy 20,000 byte), A jó minőségű digitális fotók általában minimum 1 megabyte (1MB vagy 1,000,000 byte) méretűek. A komputer valójában nagyon igénybe vett eszköz.

1.2              HARDVER

1.2.1        Alapvető hardver alkotórészek

A hardver a komputer megfelelő működéséhez tartozó fizikai felszerelés. Az alapvető hardver alkotórészeket röviden jellemezzük. Számos informatikai szakember már bemutatta a hardvert, már kurzusokon keresztül, de át szeretnénk adni néhány további, kiegészítő információt. Egy asztali számítógépet mutatunk be a fotókon, de az összes eszköz megtalálható egy laptopban is.

Ház. A ház egy olyan doboz, amely több lent bemutatott alkatrészt tartalmaz. Vannak csatlakozási pontjai, nyílások, csavarok, melyek az alkatrészek a házhoz való csatlakozását segítik. A házat gyakran CPU-nak (central processing unit- központi feldolgozó egység vagy processzor) is hívják, mivel magába foglalja a CPU-t. Ez a megnevezés azonban félreértésekhez vezethet. Tekintse meg a processzor leírását a lenti részben.

Tápegység.  A tápegység elektromos árammal kapcsolja össze a pc lent említett részeit. A ház hátsó részén található.

Ventillátor. A ventillátor szétszórja a hő jelentős részét, melyet az elektromossággal ellátott alkatrészei termelnek. Fontos megóvni a túlmelegedéstől az elektronikus alkatrészeket. Néhány gép hűtő alkatrésszel is rendelkezik (egy bordázott fémdarab) amely közvetlenül a processzor mellet található, hogy elnyelje az abból származó hőt.

Alaplap. Az alaplap egy nagyméretű elektronikus kártya, ami az elektronikus alkatrészeket kapcsolja össze elektromos árammal, és a helyükön tartja ezeket az alkatrészeket a gépben. A gép memóriája (RAM, részletesen lent) és a processzor is az alaplaphoz csatlakozik. A BIOS (Basic Input and Output System- az alapvető ki és bemeneti eszközöket kezeli a rendszer) chip szintén az alaplapon található és a pc olyan alapvető műveleteiért felelős, mint a hardver és szoftver összekapcsolása. Az alaplap tartalmaz egy kis méretű telepet, (úgy néz ki, mint az óra elem) és a chip-ek ezzel együttműködve tárolják az időt és más komputer beállítások.

Meghajtók. A meghajtók azok az eszközök, melyek az információk hosszú távú tárolásáért felelősek. A fő gép fő tárolója a belső meghajtó (ún. merevlemez). A számítógépnek vannak lemez meghajtói is, néhány hordozható médiatároló részére. A floppy meghajtónagyon elterjedt volt az elmúlt években, és még most is található idősebb asztali gépekben. CD és DVD meghajtók helyettesítik manapság, melyeknek jóval nagyobb a tároló kapacitásuk. Az aktuális szabvány a DVD-RW meghajtó, ami mind a CD mind a DVD lemezeket tudja írni és olvasni. Az USB portok (részletesebben később) keresztül csatlakoztathatunk egyéb tároló eszközöket is, mint a flash drive és a külső merevlemez meghajtó.

Kártyák. Ezt a kifejezést azokra az eszközökre használjuk, melyek lehetővé teszik, hogy a pc csatlakozzon és kommunikáljon számos ki-és bemeneti eszközzel.

A kártya kifejezés arra utal, hogy ezek az eszközök elég laposak, azért hogy illeszkedjenek a ház különféle nyílásaiba. A gépnek valószínűleg van hangkártyája, videó kártyája, hálózati kártyája és modemje.

RAM (Random Access Memory). RAM a véletlen elérésű memória rövidítése. Ez egy rövid távú memória, a funkciója a folyamatban lévő dokumentumok letárolása. A RAM mennyisége a gépben az egyik tényező, amely hatással van a komputer sebességére. A RAM az alaplaphoz csatlakozik néhány specifikus nyíláson keresztül. Fontos, hogy megfelelő típusú RAM-okat alkalmazzon egy adott számítógéphez, mert az évek során folyamatosan változnak.

Processzor. A processzor az elsődleges agya a számítógépes rendszernek. Végrehajtja azokat az utasításokat és számításokat, melyek szükségesek, és irányítja az információáramlást a számítógépen keresztül. CPU-nak (central processing unit- központi feldolgozó egység) is nevezik.

Bár a kifejezést az összes hardver alkatrészt tartalmazó számítógépházra is alkalmazzák.

A processzor egy másik neve a „chip”, habár az elnevezés vonatkozhat más kisebb processzorokra is (mint pl. a BIOS). A processzorok folyamatosan fejlődnek és válnak egyre gyorsabbá és nagyobb teljesítményűvé. A processzor sebességér megahertz-ben (MHz) fejezzük ki. Az idősebb gépeknek  1000 Mhz (1GHz), vagy kisebb sebességű processzoraik lehetnek. A 2GHz feletti sebesség manapság jóval elterjedtebb. Az egyik processzor gyártó cég, az Intel, megjelentetett egy népszerű processzort, a Pentium-ot. Sok helyrehozott számítógép tartalmaz Pentium II, Pentium III, Pentium 4 processzorokat. A Pentium 4 a leggyorsabb ezek közül.

Perifériák. A perifériák azoknak a számítógép alkatrészeknek (hardver) az összefoglaló neve, melyek nem a házban találhatóak. Ezek a bemeneti eszközök, mint az egér, mikrofon, billentyű, amelyek a számítógép felhasználótól a processzorhoz szállítanak információt. A perifériák lehetnek kimeneti eszközök, mint a monitor, nyomtató és hangszóró, melyek megjelenítik, vagy továbbítják a számítógéptől a felhasználóhoz.

1.2.2         Számítógép Portok (csatlakoztató kapuk)

A fenti perifériáknak csatlakozniuk kell a géphez, hogy az továbbítani tudja az információt a felhasználótól a számítógéphez (vagy fordítva).

Számos port típus létezik a számítógépben ezekhez a kapcsolódásokhoz. Ezek a portok folyamatosan változnak, ahogy a számítógépek is egyre gyorsabbak és könnyebben kezelhetőek.

Az informatikusnak ismernie kell az összes jellemzőbb lent felsorolt portot (és a használatukat).

Soros Port. Ezt a portot 9 tüskés csatlakozókkal használják és manapság már nem jellemző, de sok régebbi gépen megtalálhatóak. Ezt nyomtatókhoz, egerekhez, modemekhez és számos egyéb digitális eszközhöz használták.

Párhuzamos Port. Hosszú, vékony port, szintén nincs használatban manapság, de korábban jellemző módja volt a nyomtatók számítógéphez való csatlakoztatásának, egészen az USB portok megjelenéséig (lásd lent). A legelterjedtebb párhuzamos port 25 tüske befogadására volt alkalmas, de más modelleket is gyártottak.

VGA. (Video Graphics Array- Grafikus kártya szabvány) Ez a port ma is megtalálható a legtöbb gépben. Olyan videó megjelenítő eszközök csatlakoztatására használjuk, mint a monitor és a projektor. 3 sorban találhatóak lyukak rajta, 15 tüskés csatlakozókhoz.

PS/2. Mostanáig elterjedt volt ez a port típus, billentyűzetek, egerek csatlakoztatására. A legtöbb asztali gépen kettő van ebből a kerek alakú portból, 6 tüskés csatlakozók számára. Az egyik az egér, a másik pedig a  billentyű részére.

USB. (Universal Serial Bus-Univerzális Soros Busz) Manapság a számítógépen leggyakrabban alkalmazott port. A 1990-es évek végén fejlesztették a fenti portok kiváltására. Egerek, billentyűzetek, nyomtatók, külső tároló eszközök (DVD-RW meghajtó, flash drive) csatlakoztatására.

Három típusváltáson ment keresztül (USB 1.0, USB 2.0 és USB 3.0). Az USB 3.0 a leggyorsabb az információ küldés és fogadás tekintetében. A régebbi USB eszközök kompatibilisek az új típusú USB porokkal.

TRS. A TRS (tip, ring and sleeve- érintkezőcsúcs, gyűrű és dugasztest) portok mini jack vagy audio jack néven is ismertek. Általánosan audio eszközök csatlakoztatására használják, mint a fejhallgató és a mikrofon.

Hálózati csatlakozó. Ez a port úgy néz ki, mint a telefon dugaszhoz (phone jack) tartozó port kicsit szélesebb verziója, amit a hálózati gépekhez használunk 5-ös kategóriájú kábellel (CAT5). Bár sok számítógép vezeték nélkül csatlakozik, ez a port még mindig szabványos a vezetékes hálózati számítógépeknél. Néhány gépnek vékonyabb portja is van, a tényleges telefon dugaszhoz. Ezeket telefonon keresztül működő modem kapcsolatoknál használjuk.

 

1.3.1        Szoftver kategóriák és típusok

Ahogy korábban említettük, a szoftver kifejezést olyan utasításokra használjuk, melyeket arra programoztak, hogy lehetővé tegyék, hogy a gép feldolgozza az információt. A szoftvereket három fő kategóriába soroljuk:

Operációs rendszer. Ezek alap szoftverek, melyekre szükség van a számítógép működéséhez. Ezek biztosítják a számítógép számára az információk feldolgozásához és tárolásához szükséges alapinformációkat. Jelenleg minden ismertebb operációs rendszer grafikus felhasználói felülettel rendelkezik. Ezt azt jelenti, hogy a rendszer ábrákat használ, hogy segítse a felhasználókat, hogy könnyedén kiadják az utasításokat, és egyszerűvé váljon a programok megnyitása. A legismertebb operációs rendszer a Windows család operációs rendszerei a Microsofttól. Egy informatikai menedzser valószínűleg találkozik a Windows 2000-el, Windows XP-vel, a Vistával, a Windows 7-el, és a legújabbal, a Microsoft OS-el.  További operációs rendszereket a következő szakaszokban ismerhet meg.

Segédprogramok. Ez egy átfogó programkategória, amely lehetővé teszi, hogy PC végrehajtson olyan feladatokat is, amelyek nem az operációs rendszer részei, de szintén hasznosak és praktikusak. Például, egy segédprogram utasíthatja a gépet, hogy hogyan másoljon információkat egy CD-re vagy ez lehet például egy anti-vírus program.

Alkalmazói Szoftver. Ezt a kifejezést olyan szoftvertípusokra használjuk, amelyek szabványos irodai számítógépes feladatokat hajtanak végre. Szövegszerkesztő, prezentációk készítésére való, táblázatkezelő, és adatbázis szoftverek a legjellemzőbb példák az alkalmazói programokra. A legismertebb alkalmazói szoftver a Microsoft Office a Microsofttól.

1.3.2        Jogvédett szoftver szemben a szabad vagy nyílt forráskódú szoftverrel  

A Microsoft operációs rendszerek és alkalmazói szoftverek nagyon népszerűek és elterjedtek szerte a világon az üzleti világban és az oktatásban egyaránt. Az Apple társaság is rendelkezik egy közkedvelt operációs rendszerrel a Macintosh számítógépeikhez. Sikereik ellenére ezek a termékek nem jelentik mindenkinek a legmegfelelőbb megoldást. Ezek jogvédett (jogtiszta) szoftverek, ami azt jelenti, hogy felhasználásuk és módosításaik korlátozottak.

Elég költséges egy licenc megvásárlása, és ezek nem adaptálhatóak a helyi igényekre. Néhány felhasználó, különösen a fejlődő országokban licenc nélküli másolatokat használnak illegálisan (kalóz szoftverek). Jogilag nincs rendben és emellett nem teszi lehetővé a fontos szoftver frissítéseket. Azok a felhasználók, akik nem engedhetik meg maguknak a jogvédett szoftverek használatát, vagy jobban kedvelik azokat amik módosíthatóak választhatnak nyílt forráskódú vagy szabad szoftvereket (jelölésük FOSS – free and open source – szabad és nyílt forráskódú)

A legtöbb szabvány számítógép használata során a szabad szoftver opció elérhető. Ez magába foglalja a Linux család operációs rendszereit (az ebbe a családba tartozó Ubuntu, egy elterjedt operációs rendszer az afriaki országokban) és az OPenOffice.org alkalmazó szoftvereit.

A Source Forg weboldal (www.sourceforge.net) egy jó eszköz, hogy megtaláljunk és letöltsünk szabad szoftvereket. Amíg a szabad szoftverekhez nincs elérhető szakmai támogatás, vannak különféle felhasználói csoportok az Interneten, akik segítséget nyújtanak a rászoruló felhasználóknak.  Ez a modul bemutatja néhány feladat végrehajtását az Unbutu operációs rendszerben, de nem biztosít teljes körű, mélyreható ismereteket. További segítségért keresse fel az Urbutu weboldalát:https://help.ubuntu.com.

Amikor először felállít egy számítógépes labort a számítógépes projektet irányító csapatnak meg kell vitatnia az előnyeit mind a jogvédett mind a szabad szoftvereknek.

Amikor felállít egy számítógépes helyiséget, az adott számítógépes projekt vezetőinek meg kell vizsgálniuk a jogvédett szoftver és a nyílt forráskódú szoftver előnyeit és el kell dönteniük, hogy melyik megoldást választják.

Az informatikai menedzsernek ezután meg kell bizonyosodnia arról, hogy alaposan tájékozódott minden részletről a szoftverrel kapcsolatos döntéshez.

Lehetséges, hogy a projekt jogvédett szoftvereket fog választani bizonyos célokra és szabad szoftvereket más jellegűekre. Például lehetséges a projekt olyan használt gépekhez jut hozzá, melyeken Windows operációs rendszer van, de nincsenek más Microsoft programok. Ebben az esetben a szervezet dönthet úgy, hogy tovább dolgozik a Windows-al, de választhat szabad szoftvereket is segédprogramokként és felhasználói szoftverekként is.

 

Ebben a leckében a számítógépekről tanultunk – mik ezek, hogyan működnek, hardver és szoftver részeikről részletesebben.

A főbb pontok:

1. A számítógép egy olyan fantasztikus eszköz, mely az emberi inputokat elektronikus információkká alakítja.
2. A komputer feldolgozza a felhasználó által biztosított információt. Minden eszköz (hardver) és utasítás (szoftver) szükséges a gép működéséhez.
3. Néhány a legfontosabb hardver alkatrészek közül: Alaplap, Processzor, Merevlemez, RAM, Tápegység stb.
4. Operációs rendszerek számítógépes alapprogramok, melyek szükségesek a komputer működéséhez. Alap információkat biztosít az információk feldolgozásához és tárolásához.

 

Tanulmányozza egy számítógép belsejét. Nézze meg, hogy azonosítani tudja-e a tápegységet, a meghajtókat, és a leckében említett portokat.

Keressen egy sérült vagy nem használt asztali számítógépet. Találja ki, hogyan nyissa ki a házat. Azonosítsa az összes hardver alkotórészt, amit ebben a fejezetben tárgyaltunk.

 

Bit. (2010). In Wikipedia, The Free Encyclopedia. Retrieved January 26, 2010, from:https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Bit&oldid=339499368

Computer. (2010). In Wikipedia, The Free Encyclopedia. Retrieved January 26, 2010, from: https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Computer&oldid=339667990

Computer Ports (Hardware). (2010). In Wikipedia, The Free Encyclopedia. Retrieved January 26, 2010, from: https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Computer_port_(hardware)&oldid=338140393

 

 

<< Alapok